Egy régi probléma végleges megoldása
Hosszú évekig tartó, adminisztrációs terhekkel és bizonytalansággal teli időszak zárult le 2026. január 1-jével a magyar egészségügyben. A szakma és a bérszámfejtők által is régóta várt intézkedés lépett teljes körűen életbe: az egészségügyi szolgálati jogviszonyban (Eszj.) álló dolgozók esetében megszűnt az öregségi nyugdíj folyósításának és a korhatár előtti ellátások kötelező szüneteltetése, és kivezetésre került a „nyugdíjpótló” jövedelemkiegészítés.
Cikkünkben összefoglaljuk a 2026-os szabályozást, a bérszámfejtési teendőket és a buktatókat.
Alapfogalmak tisztázása
Mielőtt a konkrét változásokra térnénk, tisztázzuk a jogszabályi hátteret, amely eddig gúzsba kötötte a rendszert:
- Tny. 83/C. § (A korlát): A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény ezen passzusa írja elő főszabályként, hogy a közszférában dolgozók nyugdíját szüneteltetni kell. Fontos: Ez a szabály általánosságban megmaradt, de a kormányrendeleti kivételek (mentesítések) köre 2026 január 1-től jelentősen kibővült.
- Nyugdíjhelyettesítő jövedelemkiegészítés (Megszűnt): Korábban, hogy az orvosok és szakdolgozók ne veszítsék el a pénzüket a szüneteltetés alatt, a munkáltató fizette ki a NEAK-tól megigényelt nyugdíj összegét. Ez azonban rengeteg adminisztrációval járt.
A folyósítás szünetelése alóli mentesítés megilleti a nyugdíjasok mellett a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradéban és az átmeneti bányászjáradékban részesülő/jogosult személyeket is.
Közszférában való foglalkoztatás miatti szüneteltetés alóli mentesség (ami eddig is volt)
Kérelemre mentesül a folyósítás szüneteltetése alól az a személy, akinek
- szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál,
- köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben,
- 2026 január 1-től egészségügyi szolgáltatónál, illetve egészségügyi dolgozóként más költségvetési szervnél
áll fenn olyan jogviszonya, amelyre tekintettel a folyósítást szüneteltetni kell.
Hogyan kérhető a szüneteltetés alóli mentesítés?
Az egészségügyi dolgozók 2026. január 1-től nyújthatják be ezirányú igényüket a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál, ha hivatalból – a NEAK 2025. decemberi adatszolgáltatása alapján – nem történt meg az ellátásuk újbóli folyósítása 2026 januárjától.
A mentesítés iránti kérelemhez csatolni kell a foglalkoztatói nyilatkozatot, mely pdf formátumban elérhető a Magyar Államkincstár honlapján „Kapcsolódó nyomtatványok” menüpontban. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jogviszony fennállására és keletkezésének időpontjára vonatkozó adatokat, valamint azokat az adatokat, amelyekből megállapítható hogy a jogviszony a mentesítést megalapozó szolgáltatónál, intézményben, illetve hálózatnál áll fenn.
Ennek az elérhetősége : https://www.allamkincstar.gov.hu/nyugdij/Nyugdijfolyositas/szuneteltetes-aloli-mentesites
Hogyan kérhető a szüneteltetés alóli mentesítés, ha a nyugdíjigény elbírálása folyamatban van?
A foglalkoztatói nyilatkozatot már az ellátás igénylése/elbírálása során javasolt az eljáró kormányhivatalhoz benyújtani annak érdekében, hogy a nyugdíjmegállapítást követően a folyósító szervnek is tudomása legyen a mentesítési okról.
A szüneteltetésről és a szüneteltetés alóli mentesítésről a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság minden esetben határozattal dönt.
Bejelentési kötelezettség
Az ellátásban részesülő személy a szünetelés alóli mentesítés időtartama alatt is köteles 15 napon belül bejelenteni, ha a jogviszonya megszűnik. Ebben az esetben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ellátását a szüneteltetés és a mentesítés szabályainak alkalmazása nélkül folyósítja tovább.
forrás: Magyar Államkincstár
Mi változott 2026 január 1-től?
A jogalkotó felismerte, hogy az egészségügyi humánerőforrás-hiány kezeléséhez elengedhetetlen a nyugdíjas kollégák megtartása. 2026. január 1-től az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók esetében a nyugdíj folyósítása automatikusan jár a munkabér mellett.
A legfontosabb tudnivalók:
- Kettős kifizetés: A dolgozó a munkáltatótól kapja a bérét (illetményét), a Magyar Államkincstártól (Nyugdíjfolyósító) pedig közvetlenül a nyugdíját.
- Nincs jövedelemkiegészítés: A munkáltatónak nem kell többé havonta igényelnie a NEAK-tól, számfejtenie és utalnia a nyugdíjnak megfelelő kompenzációt. Ez a tétel kikerül a bérszámfejtésből.
- 13-14. havi nyugdíj: Óriási előny a korábbi rendszerhez képest, hogy a folyósított nyugdíj után a nyugdíjasnak jár a 13-14. havi ellátás is (míg a jövedelemkiegészítésnél ez nem volt automatikus vagy ilyen formában elérhető).
A módosított jogszabály :
A Magyar Közlöny 117. számában (2025. október 9.) megjelent kormányrendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 73/B. § (1) bekezdés az alábbival módosul:
73/B. (1) A nyugdíjfolyósító szerv nem szünetelteti az öregségi nyugdíj folyósítását a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszony fennállására tekintettel, ha a jogviszony
d) egészségügyi szolgáltatónál, illetve egészségügyi dolgozóként más költségvetési szervnél áll fenn.”
Emellett a fenti rendelet a következőkre is kitér:
„96/A. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet, valamint a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elveknek az egészségügyi dolgozók vonatkozásában történő érvényesítéséről és végrehajtásáról szóló 124/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 309/2025. (X. 9.) Korm. rendelettel megállapított 73/B. § (1) bekezdés d) pontját a 2025. december 31-ét követő időszakra folyósítandó öregségi nyugdíjra kell alkalmazni.
(2) Az egészségügyért felelős miniszter a 2025. december 5-éig megküldött – a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elveknek az egészségügyi dolgozók vonatkozásában történő érvényesítéséről és végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti – megkeresésében feltüntetett egészségügyi dolgozóknak a Tny. 83/C. §-a alapján 2025 decemberében szünetelő öregségi nyugdíját a nyugdíjfolyósító szerv 2026. január 1-jétől, hivatalból folyósítja.
(3) Aki esetében a 2025. évben az öregségi nyugdíj folyósítása a Tny. 83/C. §-a alapján, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet, valamint a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elveknek az egészségügyi dolgozók vonatkozásában történő érvényesítéséről és végrehajtásáról szóló 124/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 309/2025. (X. 9.) Korm. rendelettel megállapított 73/B. § (1) bekezdés d) pontja szerinti jogviszony miatt szünetelt, azt úgy kell tekinteni, mint aki a 2025. év legalább egy napjára öregségi nyugdíjban részesült.”
Gyakorlati példák
1. példa: A folyamatosan dolgozó szakorvos
Dr. Kovács (72 éves) évek óta nyugdíjasként dolgozik egy kórházban. 2025. december 31-ig a nyugdíjának a folyósítását szüneteltették, helyette a kórház adminisztrálta a kiegészítést.
2026 januárjától: A kórház már csak az orvosi illetményét utalja, amiből eddig is csak SZJA-t vontak. A nyugdíját pedig közvetlenül a postástól vagy a bankszámlájára kapja a Nyugdíjfolyósítótól.
A hivatalbóli adatszolgáltatás alapján a folyósításnak automatikusan kellett átállnia.
2. példa: Most nyugdíjba vonuló ápoló
Erika (65 éves) 2026 februárjában éri el a nyugdíjkorhatárt, de maradna dolgozni az osztályon.
Teendő: Beadja a nyugdíjigényét, amelyhez csatolja a fent említett foglalkoztatói igazolást. A nyugdíj megállapítása érdekében és a megállpítása után sem kell megszüntetni a jogviszonyát. A nyugdíj megállapításának a napjától kapja a teljes fizetését és a teljes nyugdíját is párhuzamosan, státusza társadalombiztosítási szempontból "nyugdíjas státuszra vált".
Gyakori hibák és tévhitek
Szakértőként az alábbi félreértésekkel találkozom a leggyakrabban az új rendszer kapcsán:
- Tévhit: „Csak az egészségügyre igaz ez.”
Pontosítás: Bár cikkünk az egészségügyre fókuszál, fontos tudni, hogy a mentesítés köre az egészségügyben dolgozókkal bővült 2026-tól, de a szociális, gyermekvédelmi, köznevelési és szakképzési ágazatban dolgozókra eddig is kiterjedt a kedvezmény. Ugyanakkor más közszolgálati jogviszonyokban (pl. kormánytisztviselők) a Tny. 83/C. § korlátozásai továbbra is fennállnak. - Tévhit: „A nyugdíj után is kell járulékot fizetni, ha dolgozom.”
Tény: A nyugdíj eleve adó- és járulékmentes. A munkabér után pedig a kiegészítő tevékenységet folytatónak (saját jogú nyugdíjasnak) nem kell TB-járulékot fizetnie továbbra sem, illetve a foglalkoztatót továbbra sem terheli a szociális hozzájárulási adó megfizetése.
Összegzés
A 2026-os év tiszta vizet öntött a pohárba. Megszűnt a paradox helyzet, hogy az állam egyik zsebéből (MÁK) átrakta a pénzt a másikba (kórház), hogy onnan fizessék ki a nyugdíjasokat. A rendszer átláthatóbbá vált: a munkahely fizet a munkáért, az állam fizet a ledolgozott évekért – egyszerre, korlátozás nélkül.
Munkáltatói teendő: Ellenőrizze a bérszámfejtési paramétereket, és tájékoztassa az érintett kollégákat, hogy a nyugdíjukat ezentúl közvetlenül a Nyugdíjfolyósítótól várják.
Barabás Miklós